Új és meglévő vállalati ügyfelek marketinges projektjei esetében is mindig szeretnénk megtudni, hogyan viselkednek a terméket/szolgáltatást használók, a potenciális ügyfelek vagy éppen a vásárlók. Összeírtunk néhány hasznos eszközt, amik segítenek a definiálásban.
Felhasználói szerepkör modellezés
Segít azonosítani a különböző felhasználói típusokat, akik a vállalkozásunkkal kapcsolatba kerülnek, hogy célzott és hatékony elérést tudjunk kialakítani.
Az azonosított felhasználói típusokhoz szerepköröket tudunk hozzárendelni, mint például a felhasználó szükségletei és céljai, amelyeket az interakció során szeretne elérni.
Meghatározzuk a szerepkörök által végzett feladatokat és konkrét eseteket dolgozunk ki annak megértésére, hogy a felhasználók hogyan fognak kölcsönhatásba kerülni a vállalkozással. Ezáltal feltérképezhetjük a felhasználói élményeket és elvárásokat.
Proto-persona készítés
Lehetővé teszi mindkét oldal számára, hogy a tervezés korai fázisában képet kaphassanak a feltételezett felhasználók céljairól, szükségleteiről és viselkedéséről. Nincs mögötte átfogó kutatás, a csapat tapasztalatain, hipotézisein alapul, ezáltal gyorsan elkészíthető és rugalmasan alakítható.
A későbbiekben, a begyűjtött valós adatok alapján teljes értékű, validált personákká alakíthatók át.
Felhasználói viselkedés megfigyelése
Tanulmányozzuk, hogy a felhasználók hogyan használják a weboldalt vagy a terméket/szolgáltatást, milyen funkciókat használnak leggyakrabban, hol tapasztalhatnak problémát, elakadást.
Ehhez használhatunk hőtérképet (pl. Hotjar), amely megmutatja, hogy a látogatók hova kattintanak, meddig görgetnek le az oldalon, mely területek vonzzák a figyelmüket.
Illetve érdemes megnézni az analitikai eredményeket, hogy tudjuk melyek a leglátogatottabb oldalak és mennyi az egyes oldalokon eltöltött idő.
A kapott eredmények alapján tovább lehet fejleszteni, optimalizálni a felhasználói élményt.
Kísérletezés és bizonyíték-alapú menedzsment
A kísérletezés során a csapat több lehetséges megoldást (pl. A/B tesztek) készít, és ezeket az új ötleteket teszteli. Ez a módszer nagyobb befektetés nélkül segít csökkenteni a kockázatokat és az ismeretlen tényezők hatását.
A bizonyíték-alapú menedzsment (EBM) olyan megközelítés, ahol a döntéseket megbízható és releváns információkra, tudományos kutatásokra, visszajelzésekre alapozzák. Ez a módszer csökkenti a szubjektív és rossz döntések valószínűségét, mivel a menedzsment valós adatok alapján hozza meg a döntést.
A két módszer együttes használata lehetővé teszi, hogy a szervezetek dinamikusan fejlődjenek és reagáljanak a változásokra. Például egy weboldal fejlesztésénél a csapat A/B teszteket végezhet egy új felhasználói felülettel kapcsolatban (kísérletezés), majd a kapott Google Analytics eredmények alapján dönthet arról, hogy bevezetik-e az új verziót (EBM).
További hasznos tartalmakért iratkozz fel hírlevelünkre vagy kövess minket Facebookon, LinkedInen!
