„Kellene posztolnom valamit, de nincs időm/ötletem/kedvem/egy normális fotóm.”
Ismerős mondat? Nem vagy vele egyedül.
Sokan ott buknak el a közösségi média jelenlétben, hogy azt hiszik: vagy profi módon csinálják, vagy sehogy.
Pedig a social media nem az online tökéletesség terepe. Sokkal inkább a kapcsolódásé, az emberi pillanatoké, a hétköznapi jelenlété.
A legnagyobb tévhit: minden posztnak profin fotózottnak és „marketingesnek” kell lennie
NEM.
A cél nem az, hogy minden egyes posztod egy kampánygrafika legyen.
A cél az, hogy látható legyél – és közben önazonos is maradj.
Mert a kisvállalkozók legnagyobb ereje a személyesség.
Gondolj csak bele:
Miért nézünk szívesen „kulisszák mögötti” sztorikat?
Miért szeretjük, ha valaki néha megmutatja az arcát, a hibáit, a kezdeteket?
Mert emberi. És ez az, ami igazán összeköt.
Akkor most posztoljak mindent, amit csinálok?
Nem erről van szó.
De ha az fog vissza, hogy „nem elég profi”, „nem elég szép”, „nincs filter rajta”, akkor állj meg egy pillanatra.
Az emberek nem a tökéletességhez kapcsolódnak, hanem a valósághoz.
Ha egy kávé melletti jegyzeted segíthet másoknak? Posztold.
Ha egy félkész termék épp alakulóban van? Mutasd meg.
Ha elfáradtál, de megtanultál valamit közben? Oszd meg.
Nem kell mindenhez stratégiát írni. Néha egy egyszerű jelenlét is elég.
3 dolog, amit érdemes észben tartani:
– A rendszeresség többet ér, mint a tökéletesség.
Heti 1-2 emberi, valódi poszt sokkal többet jelent, mint 3 hét csend után egy kampányposzt, vagy a mindennapi semmitmondó tartalom.
– Ne posztolj a többiek miatt.
Nem kell másokat másolni. Te a saját utadat járod – és épp ezért vagy hiteles.
– A social media nem teljesítményértékelés.
Nem kell minden tartalomnak „teljesítenie”. Ha kapcsolódást hozott, már megtette a dolgát.
Összefoglalva:
A social media nem a tökéletes posztokról szól, hanem a valódi kapcsolódásról.
És ha ezt felismered, akkor sokkal könnyebbé, élvezetesebbé és sokkal stresszmentesebbé válik a jelenléted.
Engedd meg magadnak, hogy ne legyél tökéletes – csak jelen.
Szerző: Szalghári Éva
